Magányos kapu az erdőn

Aki e korhatag gerenda-alkotmány alatt megáll vagy áthalad: küszöbén túl is azt láthatja csak, ami háta mögött maradt. Sem lakatja, sem kilincse, még egy rácsa, léce sincsen, nem is kapu, kapuváz csak, s léptünknek mégis határt szab. Így járunk akkor is, ha majd lábunk nem éri a talajt, vadnyomokon vagy harmatos hullott levelen nem tapos, és a lélek, bejutván valahogy valahova, fáradtan lerogy? Ha menny: minden a régiben marad – de ha pokol: ennél is cudarabb? 1979