Jégzajlás
Ahogy vonulnak végtelen csapatban, |
hol összeáll egy-kettő, hol leválik; |
hallgatni kell a rakpartról sokáig: |
a mondanivaló kifogyhatatlan! |
|
Szánván bajukra gyógyírnak s vigasznak, |
szavuk öröknek vélik és igaznak. |
Mind költők! Hangjuk visszhangzik a MÁBAN, |
és elnémul az Idő folyamában. |
|
|
|