Kormos Yoricktól kérdezem
| Már másfél éve, hogy „előre mentél” – |
| de meg tudnád-e súgni, hogy hova? |
| Vagy más sincs, mint a szürke, végtelen tér, |
| a nagy univerzális Mostoha?
|
|
| Árván maradt szeretteidtől – ottan – |
| bár egy-egy könnycsepp sóhajtás elér? |
| Vagy fennakad sírod füvén, fagyottan, |
| s ragyog remegve – egy-egy szemcse dér? |
|
| S ha sírhalmod felett suhogva szállal |
| a második tavasz vad zápora: |
| reád talál a Szigetköz porával |
| egy lányanyának szélbeszórt porra?… |
|
| Igaz, bohócruhába bújt vagányok |
| sulymot eléd többé nem hintenek; |
| de elviseled-é örök magányod, |
| reádfagyott halotti ingedet? |
|
| Vagy pislog-e csak egy reménysugár a |
| lelkedre, hogy lészen feltámadás, |
| s az angyalok rivalgó kürtszavára |
| egy új Krisztus-Hamlet napfényre ás – ? |
|
|
|