A 272. tárgy leírása
Egy bécsi műkereskedő árverési katalógusában, 1973. május 8.
| Hajdan Hohenwerfen várában Eugen Főherceg |
| New-York, 1927, Anderson Galleryes. |
| 1671-ben – most szó és betű szerint: |
| – „Fürst Zyrni (!) und Franchopansi (!) |
| wurden mit diesem Schwert enthauptet.” |
|
|
Innen: kéretlen kikiáltó, messziről
| Ez eleget mond! Túl sok is már, |
| hogy ki-ki döntsön: érdemes volt |
| Zrínyi Péternek s Frangepán Ferencnek |
| szánni a lelkük ily nagy áldozatra?… |
| Ámbátor akkor egy villanásnyi |
| szempillantásig, amint a tönkről |
| még feltekintett szemesarkából |
| és e tekintet végigcikázott |
| a szörnyű pengén – és látta Krisztust! – |
| Zrínyi Péter és Frangepán is |
| bízvást remélte, hogy vére nemcsak |
| iszap-lucsok lesz, mit feltöröl majd |
| ronggyal a hóhér – hanem a szabadság |
| szentelt kovásza s édes kenyere! |
|
| De hát nem így lett! S ezért a sírban |
| mi rossz volt régebb: a folyton-forgás. |
| Ám, hogy nevük sem tudják leírni |
| s nyomtatni híven Bécs városában |
| A. D. 1973 – ettől a vérük, ott Bécsújhelyben, |
| a díszteremnek padlója mélyén |
| éjféli órán megújra felforr, |
| kitör a földből sisteregve, |
| mint bujdosó-tűz messze repdes, |
| s ahol csak éri, császárok ordas, |
| balzsam-vicsorgó arcába csap. |
|
|
|
|