Egy stewardesshez, száz év múlva
| Hol jársz, csillagközi szerelmem, |
| napfürdőző hús-vér rakéta |
| Hold-Föld választó vonalán. |
|
| Szférák közt szárnytalan repülve |
| életednek, odaszokván az űrbe, |
| földi tartalma még marad? |
|
| Cikázva s meg-megállva új csodáknál, |
| a Föld nem lesz-e rút s megúnt, |
| s nem akkor vész el, álnokul, az út, |
| mikor örökre visszavágynál? |
|
| S ha majd leszállsz egy kék öbölben |
| – tán boldogan, hogy itthon vagy megint: |
| nem Ikárusz vár alga-zölden, |
| ki vőlegényed ős törvény szerint –? |
|
|
|