Emléksorok a milánói dóm falára
| E három-szög homloku templom |
| Isten szeme, Mennyország kapuja? |
| Bent Angelus csengője zeng-bong, |
| künt kócmajom hippy hejehuja. |
|
| S nem rejtett mécs világosítja: |
| küntről lövik nap-más reflektorok. |
| – Hol vagy, Dávid, s hol a parittya? |
| Mind vakok immár az apostolok! |
|
| Síró fecskék, késforma árnyak, |
| azt visítják, ami az én bajom: |
| maholnap embernek, égi madárnak |
| nincs hely ez őrült csillagon! |
|
| Az autók vízszintes Niagarája |
| mennydörgő zajjal zúzza a szivet, |
| pokoli malma lelkemet darálja – |
| benne a dóm csak süllyedő sziget. |
|
| Végre a síró fecskeraj elül. |
| Hetedszer ér az este itt… |
| egy szent reám is őrködik. |
|
|
|