Időmértékben
Árva, magányos öreg! Későn keritette be házát: |
jóval előbb besuhant s várta a szürke halál. |
|
Kétes nyergü lovak, Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, |
Péntek, Szombat – ihol, már a Vasárnap is itt! – |
Almásszürke, kesely, pej, vasderes és ama többi: |
meddig tart iramunk és hova, hátatokon? |
|
Inkább egy meteor zúzza cafatokra velőmet, |
mintsem hogy te okozd vesztemet, Emberiség! |
|
Negatív ihlet egy bemutató után
Szörnyü darab! Csupa por, csupa giccs, csupa színpadi gixer! |
Uccu, siess, Adolár: írd meg a színdarabod! |
|
Furcsa irónia, hogy csak az abszolut állati kéjben |
érezted magadat isteninek, Adolár! |
|
|
|