Most, midőn teljes árva lettem…
Most, midőn teljes árva lettem, |
mért kell felnőttként cselekednem, |
s intéznem, ami éltében a holt |
családfő bús kötelessége volt – |
|
Mily távoli lelkek sereglenek, |
kötözni könnyes gyolcsba friss sebet! |
Nem érzik: a gyászban a kegyelet |
minden kín közt a legkegyetlenebb! |
|
|
|