Eljöttek érte

Álmomban már többször eljöttek érte
sötétruhás, komoly professzorok:
Málnásy, Járai és Fejes Áron,
s mutogattak rá manzsettás kezek.
Már tudtam: köztünk nem lehet sokáig.
Meghívták újra enyedi tanárnak?
S ott él megint a hűvös templom-árnyban,
kollégyumi szobák boltjaiban,
s könyves zugban dolgozatot javítgat?
Vagy csak nagyobb kirándulásra ment,
s majd visszajön páfránnyal, hátizsákkal,
és zöld kalapján bársonyos gyopár…
Mert a holtak még sok találkozást,
viszontlátást és búcsút tartogatnak –
amíg magunk is oda nem jutunk,
ahol lakoznak:
ahol lakoznak: végső otthonunkba.

1967. október

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]