Őrjöngő ősz

Ne vádold a Napot, már rég ledőlt, s az égen nem hagyott egy árva szikrát – láva-fűtött vulkáni sziklák lehellik ezt a levegőt. Szélcsend. De támad a sötétség, mint rónák hő-káprázata: árnyék alakok egymás öldöklését elkezdik némán, s dől a vér szaga. Az ég mezőjén kontúr-lovasok üldözik a menekülő Napot – holnapig már ki tudna várni? Asszony sikolt, vagy holmi vad? Kéjgyilkosság piros csirái duzzadnak a fülledt bozót alatt.