Zugliget, 1937

Juána a hóban bundáját kitárta
s a téli erdőn csókolt és ölelt,
aranyhaján hókristály volt a párta,
lehelletében forralt bor tüzelt.
…Jeges fatörzshöz koppan homlokom,
de leborulnék fonnyadó kezéhez!
S tudom, hogy túl az óceánokon
e pillanatból valamit megérez!

1963

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]