Őszi reggel varázsa
Nádszéken ül apám a nyír alatt |
s arany levélkék hullnak a fejére. |
Álmát meséli – vagy hatvanhat éve |
fogant lelkében az a pillanat. |
|
Semmi különleges: csak az a kis ház |
s a kis család a temető alatt; |
halászbot, puska, ős erdei tisztás – |
akkor fogta a legelső halat. |
|
(Arany „hajdan”, ezüst „valamikor”, |
régi pénzek csengése, csillanása – |
így édesül pincék mélyén elásva |
évtizedek során a tiszta bor.) |
|
|
|