Meddő lesen

Mint egy halott, fekszem hanyatt, várom jöttöd pillanatát: mint holt az égi harsonát! Jönnöd kell, meg kell váltanod! Szemem behull, por lepi ajkam, tán az idő, a percek pora ez. Romlás jelei rajtam, amelyeket egy sárga pók himez. Jaj, mire itt vagy, halotti ingem felcibálják! S ha rámborulsz: feltámadok-e még? Látom-e még az Isten szép világát?