Ametiszt éjszaka

Itt vagy, a szíved hevesen ver, kattant a zár: ketten vagyunk, akár az a két ősi ember, kitől kaptuk lelkünk, agyunk. Itt vagy, a szívem hevesen ver, ketten vagyunk, kattant a zár – mint ama két szép ősi ember, kit bűnbeesés perce vár. Szigetre úszunk, ring a bárka, egy-két csapás, puhán kiköt; belegázolunk a hinárba. Jobb, ha lehúzod a cipőd. Ametiszt-színű éjszakában nem ismerünk mát, holnapot; már mentás partot ér a lábam – messze rúgom a csolnakot. Testünkre huncut isten ontja parázsló napja sugarát, e négy fal itt a horizontja – Ledobhatod minden ruhád! 1959