Régi bűn
| Múló nyarakból múlhatatlan emlék: |
| jártál a kertben, s átlátszó ruhád, |
| mintha félné az est fuvallatát, |
| menekülőn combod köré türemlék – |
|
| Kíváncsiság, mohó tizenkilenc év |
| sodort felém, leányka, s én, galád, |
| nem néztem a TILOS jelzésü fát, |
| mit vérrokonság közénk cövekelt rég… |
|
| Milyen hűség, egyáltalán hűség-e, |
| mely a dúlt ágyra folyton visszavonz, |
| hol ölelést vad ölelés viszonz, |
|
| bár kezdete lett mindennek a vége – |
| Most is bolondító sugarat ontsz, |
| ó, egyszer-kóstolt bűn gyönyörüsége. |
|
Kisoroszi, 1958. aug. 3. éjjel |
|
|