Nagypénteki varázs

1 Az oltáron fekete gyász, alatta Krisztus letakarva; a kápolnából zokogás zsoltárosan száll a magasba. Az ember ős bűnbánata megtört szemek könnyével omlik: ma minden nő Szűzmária, s minden férfi Hozzá hasonlít. Ne menj a tóra! Csupa gyász! Sötét tükrén a tavirózsák lidérces lángja babonáz: Krisztus szent vérét harmatozzák!   2 Nagypénteken szegeztél a keresztre, melyről le nem vesz senki más; Nagypénteken löktél be a verembe, melyből nem lesz feltámadás. Testem megtöretett, vérem kiomla, lelkem szálla alá pokolra. Harmadnapon ültél siromra, Judás csókjaitól bomolva. Kereszt-útam is újra járnám! Minden kín eltörpül emellett: síromon rózsállik a melled, s ez rosszabb száz kereszthalálnál! 1957