Üzenet
A napjaim köréd kristályosodva |
igazodnak az idő fonalán; |
totemi képeddel életem odva |
megtelik – ott ég fekete falán. |
|
Benned testvéries uralmuk osztják |
a testi báj, a tündéres okosság. |
|
Tűrd el tehát, ha dideregve-fázón, |
maradék életem reád ruházom. |
|
|
|