Búcsú
| Elmentél hát, te csalfa napsugár, |
| Nyári melege őszi életemnek; |
| Nyomodban eljött az eső, a sár – |
| Szívemet mily tűzön melengetem meg? |
|
| A kerevet tarka párnáiban |
| Az illatod itt volt még kora reggel; |
| De elillant a dél óráiban – |
| Mit kezdjek a gyönyörű kerevettel? |
|
| Könyvek közé ásom megint magam, |
| S reménykedem: tán visszahoz a május! |
| S szeretlek sajgón és vigasztalan, |
| Mint papkisasszonyt a komor legátus. |
|
|
|