A szentgyörgy-pusztai ház

Van egy ház az erdő alatt,
Apám ott sepri a havat;
Anyám toldoz-foldoz-baggat,
Emlékrongyot összeaggat.
Leánykám a rádióra
Táncol, mint egy primadonna;
Fiacskám a földön mászik,
Tolvaj egérre vadászik.
Az öregek öregszenek,
A gyermekek gyarapszanak;
Kályha mellett melegszenek,
Hideg szobában alszanak.
Várják a megváltó tavaszt,
Pinty szerelmes szólalását,
Hogy a kertecskét felássák
És elégethessék a gazt.
De a tél, jaj, szívós, konok,
A hó sivít, mint a homok,
S minden éjjel egy kis halott
Kapirgálja az ablakot.

1950

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]