Júniusi reggel a könyvtárban

Egy vén könyvtári cédulára   írom fel titkos üzenetnek:   ki száz év múlva megtalálja,   tudja meg, szeretlek, SZERETLEK! Kötetbe préselt régi évek   közt, hol az Idő megtüremlett   s nem hallszanak a percenések –   sóhajtom-suttogom: SZERETLEK! A megvasalt öreg akácfa   az ablakon be-benevethet,   életem éke, drága násfa,   szeretlek, szerelek, SZERETLEK! 1949. június 8.