Régimódi dal
Álmomban átmentem a Lánchídon, |
s a roncs híd fényes volt s szilárd, |
akárcsak ama mennybeszállt napon, |
mikor rajta maga Széchenyi járt. |
|
S zendült bennem egy régimódi dal, |
magasztos, huncut hangzatok vegyest: |
mert körülöttem ép volt Budapest, |
|
|
|