Hozsánna
| Minden áron azt akarod, Uramisten, |
| imádkozzam – s nem imádkozom. |
| Pedig már-már elbírhatatlan az ostrom, |
| bőszen támad sáncon és falon. |
|
| Országtól és enyéimtől elhagyatva |
| – hideg éjben útfélre kitett |
| törvénytelen, zimankós őszi latyakban – |
| küzdtem át keserves éveket. |
|
| Kucorogtam ászokfán, rossz pincepadkán, |
| irhám vittem házak tetején, |
| s lyuktól-lyukig futkorásztam, mint a patkány, |
|
| S nem imádkoztam, mikor nyitott koporsó |
| mellett rettegtem szörnyű kezed, |
| s nem én akkor sem, amikor legutolsó |
| barátomról jött hír: elveszett. |
|
| S nem tolult kegyes és gyáva szó a számra |
| amikor zokogva gondoltam anyámra, |
| látván álmomban ravatalon. |
|
| Csatlósaid: a Betegség s a Szegénység, |
| sáncaimba, és maholnap, semmi kétség, |
| kitűzi győzelmes zászlaját. |
|
| Azt is Te tetted, hogy útjaim bevágták |
| láthatatlan baltás alakok, |
| s rám a sűrűből váltig azt ordibálják: |
| vérbeköpülnek, ha nem kushadok. |
|
| Most is szép fiacskámmal zsarolsz, sanyargatsz, |
| túszul vetted s vissza nem adod, |
| amíg el nem ismerem dicső hatalmad, |
| mondván érte száz Te Deumot. |
|
| Te tetted, hogy az Idő is abbahagyta, |
| s nem Jövőm tavába csörgedez: |
| kloakába torkollik hitvány patakja, |
| hátán koporsós halál evez. |
|
| Ha a házereszről varjúrúgta tégla |
| hull, templomról arkangyalkarok: |
| Te jelzed, hogy jó volna megtérni még ma, |
| hajoljak meg, ha jót akarok. |
|
| S nem hajlok meg. Kíváncsian várom, hogy még |
| mit találsz ki újabb próbaképp, |
| s mielőtt még kezed alatt összerogynék, |
| megmérem a lelkem erejét. |
|
| De ha majd egy napon, bár egy pillanatra, |
| megcsap jóságod fuvallata, |
| s a Földgolyón napkeletre, napnyugatra, |
| elcsitul a gyűlölség-csata, |
|
| és a népek rémségekbe belerokkant |
| szíve egy világnyi hajnalon |
| szerelmes, nagy dobbanással összedobban |
| s hegyen-völgyön víg lakodalom – |
|
| akkor ne csudálkozz majd, ha zsámolyodra |
| roskad ez a pogány figura, |
| s megtörten is boldogsággal ott zokogja: |
| Hozsánna néked, Egek Ura! |
|
|
|