A Für Elizét hallgatom…

A Für Elizét hallgatom,
anyámra gondolok;
és suttogom álmatagon:
be szent, be szent dolog.
„…Akkor játszottam, amikor
még nem voltál sehol –
de a szived szivem alatt
dobogott valahol…”
Elrévülök a dallamon,
az édes búsitón,
s magam jövőbe ringatom
a halk zongoraszón.

Kolozsvár, 1944. január 25.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]