Viszontlátás
| Pesten vagyok, ismét Közöttük! |
| Egy-kettő híjján együtt a család. |
| nem adhat többet a világ. |
|
| Ezért nem tudok hát örülni, |
| ahogy a kisgyermek szokott? |
| Valaki mindjárt felzokog… |
|
| Egy sunyi árnyék jár közöttünk, |
| meg sem merem nevezni már – |
| Húnyó tűzhely felett megáll, |
| parazsat lábbal szétzilál. |
|
| – Lelkem kezek, mért integettek? |
| Együtt vagyunk – s már búcsuzás? |
|
Budapest, 1942. április 12. |
|
|