Őszi nap csókja

Csókolj meg jobbról, csókolj meg balról, még utoljára, vén őszi nap; mint egyszer rég, haldokló nagyanyámnak, feléd tartom sápadt orcáimat. Csak fényed csókol, csak sejtem a csókod; hová enyészett tüzes meleged? De így is ajándék, mennybeli jóság: szerelemből finomult szeretet. 1941