Mi volna…
Mi volna, ha megtudnám, nem szeretsz? |
– Ha egy reggel nem kelne fel a Nap, |
akkor volnék csak boldogtalanabb. |
De ebbe az irtózatos sötétbe |
belesütne emléked égi fénye, |
s mint a vakond a sűrű föld alatt, |
elindulnék, hogy megtaláljalak. |
|
S mi volna, hogyha megtudnám: szeretsz? |
Megírnám, hagyj el s felejts el hamar, |
mert különben sóbálvánnyá meredsz. |
Két szív közül mindég csak egy szeresse |
a másikat; ha elmegy, ne keresse: |
a kölcsönös szerelem szörnyen éget, |
kettős önzése pusztító enyészet! |
|
|
|