Római éjszaka

A Holtak templomában szólt az óra. Hányat ütött, ki mondja meg? S kit érdekel? Holdfénybe burkolózva alszik az öröklét városa, Róma. Mért is ütötte el most e néhányat? Én meghallottam két álom között, lelkem a végtelenből visszazökkent s rámszabadult e rút éjféli bánat. És most egy ember töpreng itt magában, az én múlásán háromezer év, százmilliónyi csontváz városában – Kit érdekel, ki érti meg? Csupa idegen a lakója, csupa kő, csupa kút ez a Róma, csupa sírbolt és csupa rom-aróma! Álom, vidd messze ezt a bús szivet! 1940