Fekete tulipán

Mindég hittem: csillagból származol
s a Világ ős titkát hordod magadban.
Hangodból hűs forrás csergése szól,
szivedben forró-rohamú patak van.
Enyém vagy-é, vagy csak a magadé?
Anyag szerint asszony – másként örökszűz,
szép állat, szép ember – angyal vagy-é?
Lidérces lánggal lobogó öröktűz?
Régi királynék mása, ezer év
úrnőinek kéje s tragédiája,
csudálatos színek, álomzenék –
ez vagy nekem, ez vagy nekem, te drága!
Virágok közt fekete tulipán,
melyet a tó esti szellője ringat,
s a lepke meghal szívása után –
édes Halálom vagy, egyetlenem vagy!

1939

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]