Reggeli tűz
| Hallod? Régi, reggeli tűzrakás! |
| Vagy csak a hajnali álomban álom? |
| A mennyezetre fénylik a parázs, |
| és gyantás forgács pattog a parázson. |
|
| A vén kemence már diheg-dohog, |
| nyög és sóhajt, mint szeszt-ivott favágó; |
| a kémény lelke örömtől zokog, |
| és vinnyog a nyirok a tűzifákon. |
|
| Ez a napnak örökös kezdete, |
| mikor a szolgáló jön-jön a tűzzel; |
| kinek szép álmok durva végzete, |
| kinek gyötrelmes éjszakákat űz el. |
|
| Ó, mennyi régi gyermekkori tűz! |
| Félig ébren, félig álmodva, látom: |
| a tűzrakó leány lábain ül s |
| feje köré a láng fény-glóriát von… |
|
|
|