Muslica-tánc

Juharfalombok kéklő lugasában
cicázva táncolnak a muslicák;
néha kilencen járják, néha hárman,
s mintha valami zsenge muzsikát
is hallanék, melyben élet és halál van.
Ki muzsikál nekik, ki dirigálja
itt sem volt – ott sem volt balettjüket,
melynek, úgy látom, mégis van szabálya,
van benne libegés, van piruett
s két ág közén kimért égalji pálya.
Nem állnának meg ők egy pillanatra,
űzi lelkük a lét, e kurta láz,
amelynek táncolás formája, magva;
táncuk: egyetlen megnyilvánulás –
meg is hal az, ki egyszer abbahagyja!
*
Ó, ballerinák, lánglengésü lányok,
szép testetek forgó, fehér husát
kéklő idő-tengerbe ringassátok!
Az operai nagy padláson át
egyszer ti is az éjszakába szálltok –

1937

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]