Macskával a Hold alatt
| Miért kurrogsz? Talán valaki jár itt? |
| Hiúz füled mit hall, s holdas szemed |
| mit lát? Horpad lába alatt a pázsit, |
| amint valaki rajta lépeget? |
|
| Ropog a kerti szék. Most beleül. |
| Gazdátlan fény inal a fák között. |
| Ki az, ki az? Mért rí úgy a tücsök? |
| Tán ő is látja és most így örül? |
|
| Csak jönne már, s kék ködcafat mögül |
| meredne rám két volt szem lila odva: |
| szemközt néznék én vele emberül |
| és szólongatnám megmámorosodva: |
|
| Ki az, ki az? Nagymama? Nagytata? |
| Honnét? Hová? De jó, de jó… |
| És ő csak nézne és bólintana |
| s elúszna, mint egy ködjáró hajó. |
|
|
|