Lezuhant a Nap
Húzhatnál már hétmérföldes csizmát is, |
a Napot úgysem érhetnéd utól; |
a hegy hatalmas lila kalamáris |
s a felhőrost felette hosszú toll. |
|
A völgyben szárazlevél-égetés |
kék füstje alkonyi széllel csatázik, |
s a tájat lassan fátylas lebegés |
rejtelmesíti – mintha az egész |
tizenötéves emlék volna máris! |
|
Eljött a sárgacsőrű trombitás, |
a hím rigó, s diófahegybe szállott. |
Azt hiszem, dala nemcsak vallomás: |
a Napnak fújja most a cápistrángot. |
|
Hogy lopj belőle bár egy sugarat, |
hiába futnál már a hegytetőre: |
mint Belgium királya a minap, |
gyilkos sziklák közé zuhant a Nap, |
s az ég falára freccsent szét a vére. |
|
|
|