Huszár Béla sírjára

Tavaly még úsztam, bukdácsoltam nyitott szemmel a víz alatt, most fekszem megmeredve, holtan, csukott szemmel a föld alatt. Húszévesen ide kerültem, szobrot kaptam fiatalon, holtak szaporodnak körültem, szobrot kapnak fiatalon. Miért siratnátok, barátim? Örökszép szobor maradok! Miért siratnátok, barátim? Jól jár a fiatal halott. Ti még éltek s lassan rohadtok, senyvedtek észrevétlenül, szátokban holnap műfog kattog, szemetekre üveg kerül. Miért sírnátok hát, barátim? Nézzétek ifjú szobromat! Miért siratnátok, barátim? Sirassátok magatokat! 1933