A költő születése
Az erdőn járt, ruhája tüske-tépett, |
mohát tiport, vágott egy jó botot, |
mérges gombát ütött, hajszolt peléket – |
most rétre ér, a lába támolyog, |
édes teher alatt roskadva lépked, |
köröskörül a rét tarkán forog – |
s végül lerogy, mint vadvirág-porok |
testükregyűlt kincsétől gyenge méhek… |
|
|