Piros csapás a hóban

Szikár lovuk fel-felhőkölt, farolt,
hat hordóval hoztak kadarka bort
tiszamelléki, bundás magyarok.
Volt, aki fenn ült hordója tövében,
s ostort fogott kétujjas kesztyüjében;
más lőcsöt tartva kullogott gyalog.
Nem szitkozódtak ők, nem is danoltak,
egymáshoz, lóhoz árva szót se szóltak,
komor volt arcuk, mint a temetésen.
A hat szekér zörögve kaptatott –
A friss havon piros csapást hagyott:
buggyant a bor a donga közti résen.

1932

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]