Jóslat
Ma hajnalban megszólalt a kakukk. |
Megkérdeztem, tréfából, meddig élek? |
Kegyetlenül fösvény volt és hazug: |
azt válaszolta, még csak vagy hat évet! |
|
Az ablakon beszállt egy szürke légy, |
előbb a rézlámpás körül kerengelt, |
aztán fölém repült s zümmögve, szép |
ívvel kirajzolá a végtelen-jelt. |
|
|
|