Fogoly-tyúk

Utamon át fogolycsapat
vetésből vetésbe szalad.
Rohan elől az anyatyúk.
De megáll, mielőtt befut.
Hol családjára, hol felém
pillantgat oldalvást szegény,
azt nézi vajon emelem,
sütöm-e már a fegyverem.
Nincs semmiféle fegyverem,
ha van, akkor sem emelem.
Behajthatja sereg fiát.
Behajtja s egy kis hangot ád.
Ezzel a hanggal tűnik el,
erre a kis hangra felel,
gyors bizsergéssel hallgatag
szívem – azon is átszaladt!
 

Jelenkor, 1961

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]