Voltunk – leszünk

Voltunk – leszünk magyarok? Én már csak megmaradok. Hol üköm is félve szült, ülök, ahol dédem ült. Települt vagy menekült, vagy jajongva elterült. Fájt a szív és fájt a talp. Eb megy innen, azt zavard. Száll a boglya és kazal, hej de kicsi egy vihar. Viszi a viz a buzám, ezt tudod csak, egy komám? Körülnyal az áradat, beljebb húzom lábamat. Lejebb húzom fejemet, ketten volnánk, förgeteg. Jön a tatár, a tokos, megy az örmény, az okos. Ki kocsin megy, ki gyalog, ki meg faron vánszorog. Jön az örmény, az okos megy a tatár, a tokos. Indulnak a házfalak, nagyobb lesz hát az ablak. Tokos, pohos, potrohos, összebékül, mind okos. Az lesz csak a jó világ. Akkor van, ha nincs hazád. Ég a pajta, ég a ház, hajdu sógor, mit csinálsz? Cigarettát, tüzemen gyujts te is rá ügyesen. Nyugat, 1941