Neved egyszerre…
Erős és kemény: parazsat, |
|
Azt kér, azt kinál vidoran |
|
Aztán, hogy tétovázni lát, |
|
Táltosnak látom, mennykövek |
között dörög már, úgy nevet. |
|
És úgy gúnyol fennhangon, ő, |
a rég oly halk, békitgető. |
|
Keblére vont, most iszonyat |
|
pedig csak tőle rettegek. |
|
|
|