Elefánttemető
| Ide gyűlnek, akik egymáshoz |
| dőlve állnak; ha még megállnak! |
| Ilyen utolsó társulást hoz |
| a halálra kész ember, állat, |
| nép, nemzet, mert hogy helyt is állnak! |
| Nem holtaké e temető még; |
| sőt rogyadozva is topognak: |
| jöjjön mielőbb az a Holnap, |
| az a nagyszerű, az a hős Vég, |
| melyről a váteszek daloltak! – |
|
| – néha fölnyúl harsona-formán |
| szózat-zengeni egy-egy ormány, |
| de már csak olyasmit recseg |
| – különállását igazolván – |
| öngúnytól s könnytől berekedt |
| hangon, mint e – s hány! – hite fogytán |
|
|
|