|
Két egysoros téglafalat húzatott feleségem a régi családi ház padlásterében, s
bár télen fagy harap, s a nyár hevében izzaszt az ing is – itt kapok szabad helyet s időt is és
elpillantást Pest és a Duna fölött, sőt lám, tovább, szelíd szellemszemmel a székely végekig.
Bérházi „függő folyosók” módjára fut e menedékhely előtt a tizenöt lépésnyi
gyalogút, széles – mondjuk rá, hogy erkély, melyen esténként föl-alá járva kiszellőztetem
magamat, száműzött fejedelem.
…hajdani megtűrt bolondok tépelődéseivel járva le-fel, szellőztetem a napi
gondot, szellőztetek hány napi és hány kéretlenül rám hárult ezredévi gondot.
|