Ismerős kakasok

Nem másként, mint az a láng, melyet
cigarettádra ismeretlen ad,
gyúlt ki a villám s már el is aludt.
Mentem tovább az éjszakában-már kevésbé egyedül.
Ez is talán az öregségtől? Kivárva egymás hangjait
kakasok szóltak, mind fölismerhetőbben
hajdani – még vidéki – óljainkból. Azaz jól
tájékozódhattam a sötétben, mely csak itt
a közelemben volt oly
 
világtalan.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]