A szépség születése
|
„Szeretni és megszépíteni valamit: ugyanaz.”
R. Musil
|
| Kígyózik egybe öt-hat felől is |
|
ember- s kocsiforgalom a téren. |
| Megbékít. Mintha ott: bőrömön kívül itt |
|
végtelenig kerengene – már nem ifjú vérem. |
|
S a végtelen gondolna vélem. |
|
|
Kört állnak dolgukat tudóan |
| fák és – nagyrészt múlt századbeli – házak. |
|
|
Szívemben annyi nyugalom van, |
|
attól, hogy ennyivel beérem; |
| annyi értelem, hogy jól van, ahogy van, |
| hogy élvezet már bennem az alázat: |
|
|
|