Vizsgáztató halál

Hőskort éltünk. „Hadikockázatok korát!”
Vállalva hullák és dögök között, mi:
azt, ami kellett. Mi s nem ők, a katonák,
a lehasalók tüstént, hogy dörögni
kezdtek a bombák, a fürgén fal mögé szökők!
 
Mi civilek, főleg a nők
álltunk, ízleltünk, alig mérlegelve, mért,
– kockázatot? Valamiféle – kéjt?
 
Szomjazva már kábító veszélyt,
 
azt a halál előtt
szerelemként mindent feledtetőt,
 
mely kezdetet és véget összeköt.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]