Kacsint felénk a fény
Világosabb már hajnalonta. |
Harcol szemünk előtt ragyogva |
|
a rossz, a jó! Bennünk is bízva, ni, |
|
úgy küzd a hű fény, mintha mi |
|
Lángszórójával fent a vén nap |
|
csikorogva-harapva hátrál. |
|
Eresztenek az eresz-jégcsapok |
|
Tél, tél! – az is, ki még vacog, |
|
|
|