Menet a ködben

Szél fú. Dülöngő részeg vidékiek nászmenete, ha ugyan nem emlékek- őrizte – mert olyat is láttam – boros gyászolók serege ott az a két sor jegenye, ahogy a dombról ide le   az őszbe,   a ködbe lépked   kar-karban, össze-össze-   borulva s közbe-   közbe vidáman hátra-tekintve szinte intve is, hogy te, te mit állsz, nagy ideje vár a menetünk, jössz-e.