Úti-napló

A lakásban is fönnhagyom a baszk-

sapkát, ezt a valódit (ugyanazt,

melyet Toulouse-ban vettem még talán),

könyvespolcaim közt is széles lábrakással lépdelek,

mint matróz ringó hajó padlatán –

Vagyis itt van, hogy… nagyapám szavával: vénhedek –

De nem riaszt, de újfajta mosolyt – családiast –

kinál agyamnak – új úti adat! – a szám.

Ezt is csak írom. Én se hiszem igazán.