Őshonos

Sárkolonccal ma is épp úgy a lábbelin,
mint száján kölöncével a ritka beszédnek,
jön ki integetéseimre a barázda-középről
a régi ismerős.
Körülfüstölhetjük az ördögüzés
ó és új ajánlataival,
rítus-fogásaival, varázsigével,
áll, ha nem is derékig:
térdig-bokáig egy sürübb időben,
melyben ő ma is honos.
Megtárgyaljuk Bori (a feleség)
tüdő-röntgenét, egy közös
unokatestvér (B. L.) épitkezését,
azazhogy épülését (rokoni kaláka);
megigértetik egy közös ebéd.
Megyek – meleg, de kétféle szólamú tenyerek
kézrázása után – tovább (gépkocsin)
számüzetésem
maradék esztendeibe.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]