Gyűrűk
Francia barátaimnak
Gyűlölet izzó gyűrűje szikrázik |
egy nép körül itt; s épp olyan sűrű |
dühtől sistergő gyűrűben a másik. |
S a harmadikon épp ilyen gyűrű. |
|
S a negyediken! Jól összeszorítva |
megannyi transzmissziv fogaskerék |
pörgeti társát reciprok kínokra, |
hajtja tébolyuk órarendszerét. |
|
Kaján aknák, orv örvények, harapni |
leső-lapuló csapdák, fű között – |
|
forgó tűzlap, forgó szinpad – megannyi |
pokol-üst, mely pörögve füstölög; |
nyúlnak ki mindből egymást főbecsapni |
egymást egy kéjjel gyötrő bűnösök. |
|
…Ez volt a tájkép, mes chers, ami várt, |
hogy hiven, parolátokkal kezemben |
lépdeltem akkor is jövőnk iránt, |
|
hogy – öklendve – kerengtem! |
|
|
|