Egy másik – döbröközi – falomladékra
Addig nyúlt föl, föl, föl! – hittel a tornya, |
tarkóval Kapos-parti porba. |
Mert a kő mindig kincset ére itt, |
négy egyháznép a törmelékeit |
présházba, istállóba, ólba. |
|
Terjed – széledve is összefonódva – |
|
békül egybe többféle hit. |
|
|
|